XIX. tétel: A nagy gazdasági válságtól a II. világháború végéig (1929-1945)
                   A nácizmus hatalomra jutása és berendezkedése Németországban
A,                     Mutassa be a nemzetszocialista állam kiépítését Németországban!

  1, A weimari köztársaság:
          a) kialakulása:
                  - az I. világháború végén (1918 novemberében) forradalom robbant ki Németországban.
                  - II. Vilmos császár lemondott, kikiáltották a köztársaságot.
                  - Ideiglenes kormány alakult a szociális Friedrich Ebert vezetésével.
                  - Az új főváros Weimar lett, innen kapta a rendszer az elnevezést.
                  - 1919. januárjában elfogadták az új német alkotmányt. (alaptörvényeket)

          b) jellemzői:
                 - kezdetben gazdasági válság, társadalmi elégedetlenség, külpolitikai nehézségek voltak
                 - a tönkrement gazdaságot amerikai segítséggel állították helyre:
                        à 1924-ben a Daves - terv értelmében Németország kölcsönt kapott, megjelent a stabil német márka.
                        à 1929-ben a Young – terv meghatározta a jóvátétel összegét.

                - A gazdaság rendbehozatala megszilárdította a politikai helyzetet is. Biztosították a polgári demokratikus szabadság jogokat.
                - A jóvátétel elmaradása miatt a franciák elfoglalták a Ruhr-vidéket. (1923)
                - Sikerült kitörni a nemzetközi elszigeteltségből à 1925-ben a locarnói egyezmény garantálta a francia-német határt.
                - 1926-ban Németországot felvették a Népszövetségbe.

          c) válsága:
                - a gazdasági világválság súlyosan érintette Németországot.
                - nőtt a munkanélküliség, az infláció (a pénz elértéktelenedése), csökkent az életszínvonal, a kis- és középüzemek
                   tönkrementek.
                - a polgári pártok elveszítették tömegbázisukat, az emberek radikális változtatásokat akartak.
                - megerősödött a munkásmozgalom és a náci párt

  2, A Nemzetszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) hatalomra kerülése:
          a) A párt 1919-ben alakult meg München-ben, vezetője 1920-ban ADOLF HITLER lett.
                    - 1923-ban sikertelen államcsínyt (puccsot) kíséreltek meg ("müncheni sörpuccs"), Hitlert börtönbe zárták.

         b) Ekkor dolgozta ki a párt részletes programját, ez volt a MEIN KAMPF.
                    - minden bajért a forradalmakat és a weimari köztársaságot tették felelőssé.
                    - követelték a békeszerződés hatályon kívül helyezését.
                    - életteret biztosító nagy német birodalmat akartak
                    - pártprogram lett az antiszemitizmus (zsidóság ellenesség, fajgyűlölet) és a fajelmélet. (a "fajilag" tiszta németség
                      a felsőbb rendű nép, megtűrt nép a magyar és a szlávok. Kiirtandó népek és csoportok: zsidók, cigányok,
                      homoszexuálisok, Jehova tanúi.)
                    - Szociális demagógia: minden társadalmi réteg számára megoldást / lehetőséget ígértek.

(- Hitler festőművész volt, mielőtt politikus és diktátor lett.
    Az embereket meg tudta ragadni a politikai gyűléseken a beszédével és megjelenésével.)

        c) hatalomra kerülése:
                  - a baloldali és a polgári pártok nem ismerték fel a náci pártban lévő veszélyt, demagóg politikájuk lelepleződésében
                     bíztak.
                  - a hatalmi elit azonban a baloldali fordulattól tartott, ezért a nácik támogatása mellett döntött: létrehozták a Harzburgi
                     Frontot.
                  - a nácik a támogatást a propaganda fokozására és 2 rohamcsapat (az SA à a párt rohamosztaga, SSà Hitler csapata)
                     kialakítására fordították.

                  - 1932-ben 2 választást is tartottak, mindkettőt a nácik nyerték meg. Júliusban Hindenburg még nem nevezte ki Hitler
                     kancellárát, de a novemberben megismételt választások után a hatalmi elit nyomására Hitler mégis kormányt alakíthatott.

  3, A totális diktatúra kiépítése:

    Hitler felszámolta a jogállamot:
         - Reichstag felgyújtása (1933. február 27) miatti pánikot felhasználva a parlamenttel megsemmisíttette a kommunista
           képviselők mandátumait.
        - elfogadtatta a felhatalmazási törvényt, amely alapján törvényerejű rendeletekkel is kormányozhatott,
           feleslegessé vált a parlament.
        - korlátozta a polgári szabadságjogokat.

        - fokozatosan felszámolta a pártokat és a szakszervezeteket (1933-ban) az NSDAP állampárt lett.
         (csak ez az egy párt voltà egypártrendszer.)
        - centralizálta (központosította) az államhatalmat, megszűntette a tartományi önállóságot.
        - koncentrációs táborokat állított föl, ahol a rendszer bírálóit / politikai ellenfeleit dolgoztatta (ezek munkatáborok voltak)

        - 1934-ben, Hindenburg halála után egyesítette az államfői és kormányfői hatalmat (ettől kezdve Führer=vezér),
          1938-ban pedig ő lett a fegyveres erők főparancsnoka is.

    gazdasági intézkedések:
        - a munkanélküliséget nagy építkezések beindításával (autópályák, stadionok) és a hadiipar fejlesztésével megszüntették. (1936)
        - bevezették a kötelező munkaszolgálatot (1935)
        - új öröklési törvény bevezetése (1933): a parasztbirtokokat a legidősebb fiú örökölhette, a többieknek a meghódítandó
          keleti területeken ígértek földet. (Célja: a birtokok felaprózódásának megakadályozása)

        - __Céljuk:__ - az ország katonai erejének megerősítése és a gazdasági önellátás megvalósítása volt.

     leszámolás a náci párton belül:
        - az SA, a náci párt fegyveres testülete a kispolgárságnak tett ígéretek telejsítését kérték Hitlertől, aki 1934. június 30-án a
         “hosszú kések éjszakáján” lemészároltatta őket az SS tagjaival.

        - ettől kezdve az SS, Hitler testőrsége lett a párt legfőbb fegyveres testülete HIMMLER vezetésével.

    fellépés a zsidók ellen:
        - 1935. szeptember 15-én a náci párt kongresszusán elfogadták a nürnbergi faji törvényeket, amelyek megfosztották a zsidókat
          az állampolgári jogaiktól.
        - 1938. november 8-án a zsidóellenes pogrom-hullám zajlott le Németországban. (ez a “kristályéjszaka”); kifosztották a zsidók
           boltjait, üzleteit.

  4, Az új külpolitikai irányvonal célja:
        - a versailles-i béke megváltoztatása és a német - lakta területek egyesítése.